Játékos
- 2018. jan. 9.

"Gyökerek és szárnyak" - Szabad Színház 2017.

Idén 60 éves lesz a székesfehérvári Szabad Színház társulata (korábban Videoton Színpad), ahol több generáció dolgozik párhuzamosan és egymással keveredve sokféle műfajban. Változatos helyszíneken mutatnak be utcaszínházi előadásokat, sikeresen szerepelnek fesztiválokon, utánpótlást nevelnek és befogadói tevékenységet is végeznek a belvárosban, ahol mindig valamilyen izgalmas akcióval mozgatják meg az "álmos kisváros" levegőjét. Nagy Judit művészeti vezető összegezte nekünk a tavalyi év tapasztalatait és az idei terveket.

- A korábbi tervekhez képest hogy sikerült a társulat 2017-es éve?

Nagy Judit: A mi társulatunk egyesületi formában működik, amelynek tevékenysége alapvetően három nagy részterületre bontható. A Szabad Színház művészeti munkájának menedzselése, a Székesfehérvár Belvárosában található Igéző nevű "kulturális összpont" működtetése, és az utánpótlás nevelés. Így, amikor évet értékelünk, akaratlanul is beszélnünk kell a művészi munka feltételeit megteremtő területekről, valamint a jövőnk zálogaként értelmezhető gyermekszínház működéséről, mert ahogy mondani szokás, nálunk "minden mindennel összefügg".

A 2017-es évben közel száz saját előadást tartottunk, amelynek egyharmada szabadtéri előadás volt. Ez utóbbi adat már a tavalyi években is hasonlóan alakult, tehát nem csupán véletlenről van szó, hogy évről évre egyre több szabadtéri előadásra hívnak bennünket, elsősorban a nyári időszakban. Igaz, ez annak a széles műfaji palettának is köszönhető, amely a Szabad Színház elmúlt huszonöt évi munkáját jellemzi.

Az előadásainknak körülbelül egynegyede vidéki színhelyen zajlott, és mi is fogadtunk előadásokat, közel ötvenet, ezeknek több, mint fele gyermekelőadás volt. A felnőtt társulat mellett izmosodni kezdett az utánpótlás csoportunk is, akik az idén aranyérmet szereztek a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó területi döntőjén, és a négy éves képzési munka eredményeként ma már egyre több fiatalt tudunk bevonni a felnőtt társulat előadásaiba. A székesfehérvári Paál István Fesztiválon Hubay Miklós Római karnevál című darabjával második helyezést értünk el (rendezte: Magony Imre).

- A 2017-es év alapján melyik lenne az a 3 szó vagy kifejezés, mellyel a társulat munkáját jellemezni tudnád? Miért éppen ezek?

N. J.: Műfaji és helyszíni sokszínűség - nagyon sokféle előadást játszottunk, amely változatossá tette az évet, és nagyon érdekes helyszíneken. Azt hiszem, már elég sok mindent "beszínházaztunk" a környéken. A belvárosi utcák, a múzeum, a piac, a szupermarket után végre újra erdőszínházat is csináltunk idén! A Budakeszi Arborétumban játszottuk a Bogárkaland című előadásunkat nagy sikerrel. Az idei évben már több előadásra is várnak bennünket.

Generációváltás - a társulatban többen is kisbabát várnak, így gyakorlatilag az év második felében viccesen, és ügyesen sakkoztunk az időpontokkal, és az ügyes szabású jelmezek tengelyén.

"Gyökerek és szárnyak" - Egyfelől a színházi műfajokban is visszatértünk a kezdetekhez (ókor, középkor), a gyökerekhez, valamint saját társulati történetünket tekintve is, másfelől szárnyakat ad nekünk az a lehetőség, hogy ma már a negyedik generációt neveljük. Talán némi magyarázatra szorul, miért is foglalkozunk az ókorral, középkorral. A magyarázat, környezetünkben keresendő. A városunktól 8 km-re lévő ókori település Gorsium, valamint lakóhelyünk a kora középkorban alapított Székesfehérvár mind-mind arra inspirál bennünket, hogy kalandos időutazásokat tegyünk a színháztörténet világában.

A Szabad Színház éppen 25 éve foglalkozik történelmi interpretációs játékokkal is, valamint színháztörténeti szempontból nézve hagyományőrzéssel is, hiszen nem sok társulat van az országban, akik az európai színháztörténet eszköztárának minden elemét használni tudják. E területet éppen ezért óhatatlanul kutatjuk is, hiszen sok eszközt (pl. álarcokat, síkbábokat), mozgatóeszközöket csak korabeli ábrázolásokról tudunk rekonstruálni....és persze nyelvészeti szempontból is akadnak érdekességek, és ezt nagyon élvezzük.

- Melyik előadásotok próbáira emlékszel vissza a legszívesebben?

N. J.: A karácsonyi mese előadásaink próbáira, ahol nagyon jó volt látni négy generációt együtt játszani a színpadon. Nemcsak szerették, és segítették egymást menet közben, de nagyon sokat nevettünk is a próbák alatt.

- Volt-e olyan workshop, műhelymunka, színházi tréning, ami előrelendítette a csapatot, és amit akár másoknak is ajánlanál?

N. J.: Az ifjúsági táborunkban az esélyegyenlőség is egy téma volt, ezért a Más Fogyatékkal Élők Egyesületével karöltve süketnémák, autisták kommunikációjával is foglalkoztunk, nagyon jó workshopokon keresztül.

- Melyik előadásotokat játszottátok a legtöbbször ebben az évben? Miért éppen azt?

N. J.: A legtöbbször egyik utcaszínházi előadásunkat játszottuk, s hogy miért, kiderül azonnal mindazok számára, akik tovább olvasnak: Az Élő-képes krónika egy középkori fars műfajú játék, amely Székesfehérvár történetét mutatja be 10db 6-7 perces élő-képben, mansióról mansióra (így hívták a középkorban az utcai jelenetek helyszíneit), azaz helyszínről-helyszínre járva. A nézők tehát egy szórakoztató, ismeretterjesztő utcaszínházi sétát tesznek a középkori belvárosban, miközben a különböző korban játszódó jelenetekben derűs formában eljátsszuk városunk történetét. Ez nagyon népszerű, és az idén az Alba Regia Táncegyüttes táncaival kiegészítve is volt alkalmunk mindezt nagy közönség előtt előadni. A kőszínházi előadásaink közül a Fél élet című előadást játszottuk, amely egy idősek otthonában játszódik, és amellyel ezüst érmet nyertünk a komlói KASZT-on, valamint Törsök Márta kapta a legjobb mellékszerelőnek járó díjat.

- Melyik az a 3 szó, ami az új évben előttetek álló feladatokat meghatározná? Miért ezek?

N. J.: Generációváltás - A társulatban harmincas tagjaink között több család is kisbabát vár, ez több szempontból is átalakulásra késztet bennünket. Egyfelől a nagy lélegzetű, több szereplős előadások helyett most inkább a több, kevesebb szereplős előadások létrehozására törekszünk, amelyeket párhuzamosan próbálunk. Valamint a jövőben több gyermekelőadás várható majd, hiszen a társulat a születő gyermekek hatására érthetően motiváltabb, fogékonyabb lesz a gyermek előadások létrehozására. Ezt gyakorlatból tudjuk, hiszen a 60 éves társulat életében nem először lesz "generációváltás".

60 év - 2018-ban 60 éves a társulatunk. Ennek megünneplésére jubileumi évet hirdetünk. Előadásokkal, rendezvényekkel ünnepelünk, a nagyobb találkozót június elejére tervezzük. Szeretnénk több, hozzánk hasonló független színházi előadást is meghívni, reméljük, hogy erre meg is lesz anyagi lehetőségünk. A jubileumi év mottójául Pilinszky János Egy szenvedély margójára című versét választottuk.

Megújulás - Minden évforduló egyúttal egy megújulás lehetősége is... Mi abban szeretnénk fejlődni, hogy legyen több főállású alkalmazottunk, aki segítik a munkánkat, valamint a társulaton belül is tudjunk munkahelyeket teremteni. Ám ez a tervünk csakis egy komolyabb pályázati támogatással valósulhatnak meg, amelyhez eddig még nem volt szerencsénk, mert mindig túl hátra kerülünk a várólistán - igaz, már felküzdöttük magunkat a 400. helyről a 137.-re...

- Hogyan látjátok, 2018-ban mi lehet a Magyar Szín-Játékos Szövetség legfontosabb, reálisan elérhető célkitűzése?

N. J.: Villámgyors dokumentáció, és a meglévő dokumentációk feldolgozása a magyarországi független színházakról. A Magyar Színháztörténeti Intézettel, Szín-Játékos Szövetséggel, színházi/ kulturális menedzser képzést képzést folytató egyetemekkel (szakdolgozók) karöltve fel kell dolgozni, tovább kell adni a meglévő tudásokat, emlékeket, tapasztalatokat, híres előadásokról szóló dokumentációkat. Szinte havonta vesztünk el valakit, aki ebben a témában valami fontos dolgot csinált, vagy tud a kezdetekről beszélni, mert részt vett benne, de nem dokumentáljuk. Kutathatóvá kell tenni a mozgalmat, és talán vagyunk még egy páran, akiknek jól dokumentált a történetük, valamint egymással is tartják a kapcsolatot. Ez nagyon fontos, és nemcsak én, de mindenki láthatta a Generációváltás című konferenciánkon.

Képzések szervezése vidéki helyszíneken, az NMI-vel közreműködve, regionális központokban, jól megközelíthető helyszíneken. Erre talán lehetne pályázatot is keresni.

Study tourok szervezése, illetve külföldi társulatok meghívásának segítése, és turnéztatása.

(Mindegyikben vállalnám a segítséget!)

- Ha hirtelen a társulat kapna 20 millió forintot, mire költenétek?

N. J.: Eszközfejlesztésre (fény, hang, informatikai), mert ezen a téren nagyon elkelne nálunk egy kisebb fejlesztés.