• Pusztai Luca

Elítéltek színháza - börtönszínházi találkozó


"A színészi önmegvalósításon és az értékes szabadidő eltöltésén túl a fogvatartottaknak lehetőségük nyílik arra, hogy újragondolják életük eddigi és további döntéseit." Pusztai Luca a III. Börtönszínházi Találkozó sajtótájékoztatóján járt, ahol két elítélttel is interjút készített.


Immár harmadik alkalommal rendezték meg az Országos Börtönszínházi Találkozót, ahol a regionális döntőkkel együtt összesen 16 börtön közel 150 fogvatartottja mutathatta meg színészi képességeit. Az előadásokból összesen 4 került be a döntőbe. Az idei verseny főpróbáját, illetve sajtótájékoztatóját augusztus 16-án a József Attila Színházban tartották.


A találkozó lelkes támogatója a József Attila Színház igazgatója, Nemcsák Károly, aki nem csak idén tett sokat az esemény létrejöttéért, de már évek óta támogatja a börtönszínjátszók ügyét.

A börtönszínház egy különleges művészeti forma, melyben a drámapedagógiai módszerek, és az élmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogvatartottak könnyebben visszailleszkedjenek később a társadalomba. A börtönszínházak társulataiba való bekerülés komoly feltételekhez van kötve. Csak azok a rabok vehetnek részt a színházcsinálás örömében, akiknek példás a magaviseletük, együtt tudnak működni, illetve az írás-olvasás sem okozhat gondot.


Az Országos Börtönszínházi Találkozó nem csupán a szereplésről szól: komoly verseny zajlik itt, melyben idén a négy régió selejtezőinek győztesei között a Veszprém megyei Bv. Intézet, a Pálhalmi Országos Bv. Intézet, a Tiszalöki Országos Bv. Intézet, valamint a Tököli Országos Bv. Intézet és a Fiatalkorúak Bv. Intézetének közös csapata jutott be.


Az előadások létrejöttében, a büntetés-végrehajtás szakemberei, a reintegrációs tisztek, illetve drámapedagógusok is segítettek. Egy-egy ilyen próbafolyamat akár négy-öt hónapig is eltarthat. A színészi önmegvalósításon és az értékes szabadidő eltöltésén túl a fogvatartottaknak lehetőségük nyílik arra, hogy újragondolják életük eddigi és további döntéseit, esetleg a művészet segítségével szabadulásuk után új megvilágításba helyezhetik a jövőjüket.


A zsűri elnöke a házigazda Nemcsák Károly volt, további zsűri tagok: Schmehl János bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese és Dr. Hatala József ny.r. dandártábornok, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka.


Quintus Konrád, a József Attila Színház rendezője segített az előadásokat a színház új teréhez igazítani, illetve instruálni a színészeket, ezenkívül a zsűri döntésében még Szokolai Brigitta dramaturg is részt vett.


A négy döntős előadás:

  • Pálhalmai Országos Bv. Intézet - Federico Garcia Lorca: Bernarda Alba háza

  • Tököli Országos Bv. Intézet- Fiatalkorúak Bv. Intézete - Nagy Klára Katalin: Kirág -lak

  • Tiszalöki Országos Bv. Intézet - Csehov: Három nővér

  • Veszprém Megyei Bv. Intézet - Nóti Károly: A cég arája


A veszprémi színjátszó csapat főpróbáján lehetőségem nyílt interjút készíteni Hunyecz Margit Mónika, illetve Sármány Zoltán elítéltekkel.


"Teljesen átadtam magam ennek a szerepnek" - Hunyecz Margit Mónika


- Mikor csatlakoztál, a Veszprémi Bv. börtönszínjátszó társulatához?

Hunyecz Margit Mónika: Hét hónapja kerültem börtönbe, és ahogy meghallottam, hogy van ez a lehetőség, azonnal jelentkeztem is. Nagyjából 2-3 hónapja vagyok a részese.


- Miből állt a felvételi?


H. M. M.: Egy elbeszélgetés volt. Kellett, hogy legyen azért egy nyolc általános végzettsége az embernek, fontos volt a jó magaviselet, és hogy ne legyünk túl szégyenlősek. Később a próbákon még estek ki emberek, mert figyelték, hogyan olvassuk fel a szöveget, hogy tudjuk-e hangsúlyozni, de szerencsére én bent maradtam a csapatban.


- Milyen szerepet játszol A cég arájában, mesélnél erről a figuráról?


H. M. M.: Amáliát játszom ebben a vígjátékban, és az az igazság, hogy én már teljesen átadtam magam ennek a szerepnek. Nagyon magbiztos vagyok benne, és teljesen beleélem magam a helyzetébe. Amália egy erőskezű anya a darabban, aki azon van, hogy mindenáron férjhez adja a lányát, aki örökölt másfél millió Ft-ot. Persze ebből nagy kavarodás lesz, ahogy ez a vígjátékokra jellemző, és a férfiak azt hiszik, én akarok férjhez menni.


Egyébként ez az Amália nagyon ronda, de most még nem vagyok úgy kisminkelve. Lényeg, hogy végül, én és a lányom is férjhez megyünk.


- A valóságban van gyereked?


H. M. M.: Nincsen.


- Megkérdezhetem, hogy miért ítéltek el?


H. M. M.: Egyszerű bolti lopásért Pesten. Élelmiszert loptam, mert nagyon éhes voltam. 1 év 8 hónapra ítéltek el ezért. 1 év 2 hónapom van még hátra.


- Azelőtt mivel foglalkoztál?


H. M. M.: Nem nagyon dolgozhattam, mert epilepsziás vagyok. Takarítónőként dolgoztam, de nem tudtam annyi munkát vállalni a betegségem miatt, hogy megéljek belőle. Érdekes, hogy először itt a börtönben segített az orvos úgy beállítani a gyógyszereket, hogy a rohamok megszűnjenek. Azelőtt is szedtem gyógyszereket, de rosszul voltak beállítva.


- Kaptál esetleg valamilyen segélyt az epilepsziád miatt?


H. M. M.: Nem, soha.


- Egyedül éltél Pesten?


H. M. M.: Nem, édesapámmal éltem, de ő sajnos tavaly elhunyt. Azelőtti évben pedig édesanyám is meghalt. Így egyedül maradtam mikor lecsuktak.


- Milyen érzés tölt el, amikor a színpadon vagy?


H. M. M.: Sokkal magabiztosabb és boldogabb vagyok, mint a valóságban. Nem is igazán tudok rá szavakat, csak azt, hogy nagyon jó érzés lelkileg.


- Tervezed, hogy a szabadulásod után is foglalkozz a színészettel?


H. M. M.: Igen, mindenképpen szeretném folyatni. Tisztában vagyok vele, hogy profi színész nem lehetek, de az amatőr színházi világban remélem, hogy megtalálom a helyem.


"Szerencsém van, mert a zárkatársam a másik főszereplő" - Sármány Zoltán


- Mikor csatlakoztál a Veszprémi Bv. börtönszínjátszókhoz?


Sármány Zoltán: Fél éven belül miután bekerültem a börtönbe, már a színjátszók között voltam. Népszerű volt ez a színházi csapat, és a cellatársam is játszott a társulatban, hívott, hogy menjek én is.


- Mivel foglalkoztál azelőtt?


S. Z.: Hivatalosan földrajz-organisztikát végeztem, ez tanári végzettség, de sohasem tanítottam. Volt egy nagyobb cégem, bio-boltokat hoztunk létre, de ez nagyon bonyolult, nehéz most elmagyarázni.


- Megkérdezhetem mit követtél el, hogy leültettek?