"A kis közösség ápolása maga az ünnep" - DESZínház 2018.

A debreceni DESZínház (Debreceni Egyetemi Színház) ismét aktív éven van túl: újabb játszóhellyel bővültek a lehetőségeik, nemzetközi vizekre jutott Übü FC című előadásuk, ismét fesztivált szerveztek, a jövőben pedig a hálózatépítést tekintik egyik legfőbb feladatuknak. A több társulatot összefogó szervezet ügyvezetője, Lakó Zsigmond válaszolt hagyományos évösszegző kérdéseinkre.

- A korábbi tervekhez képest hogy sikerült számotokra a társulat 2018-as éve?

Lakó Zsigmond: Mindenki erő felett teljesít, így véleményem szerint folyamatosan haladunk előre. Nagy siker, hogy a Halmi Gábor rendezte Übü FC című Vígkarma előadás képviseli 2019-ben Magyarországot az amatőr színházak találkozóján Kanadában, illetve hogy az egyetemi tereink mellett kaptunk egy saját játszóhelyet Debrecen belvárosában is, amely Desz24 néven kezdte meg a működését. Szeretnénk egy igazi underground teret létrehozni itt.

- A 2018-es év alapján melyik lenne az a 3 szó vagy kifejezés, mellyel a társulat munkáját jellemezni tudnád? Miért éppen ezek?

L. Zs.: Kaland, munka, ünnep. Mindig nagyon szívesen emlékszem vissza Donald E. Morse professzor úr Lord of the Rings óráira a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetében, aki azért fogalmazott meg kritikát a Tolkien mű filmes verziójával kapcsolatban, mert az nem fektetett elég hangsúlyt a könyvben meglévő hosszú, ünneplést bemutató részekre. E nélkül ugyanis nem látjuk, hogy miért küzdünk, nincsenek meg az ünnepi pillanatok, csak a küzdelem, ez kiéget. A mi munkákban pedig az együttlét öröme nélkül nem megy semmi. A kis közösség ápolása maga az ünnep.

A közönség telt sorai a DESZTVI fesztiválon

- Melyik előadásotok próbáira emlékszel vissza a legszívesebben?

L. Zs.: Csak a saját nevemben tudok nyilatkozni – én sajnos az ügyintézés mellett kevésbé tudtam a művészeti munkára koncentrálni (talán ez így jobb is:), de most elkezdtünk Tartuffe-öt próbálni, valamint az Ady Endre Gimnázium egyik drámás osztályának pár tagjával csináltunk egy Shakespeare Boys című előadást, volt a FESZT-Festen is, ezt nagyon szerettem. Illetve az egyetemen angol nyelven is dolgozunk most egy nagyon különleges Fornes darabon, The Danube címen.

- Volt-e olyan workshop, műhelymunka, színházi tréning, ami előrelendítette a csapatot, és amit akár másoknak is ajánlanál?

L. Zs.: Folyamatos tréningek zajlanak Halmi Gábor irányításával az egyetem hallgatói részére (is), talán a nyári és téli Síkfőkút (az Egyetemnek van egy vendégháza Noszvaj mellett Síkfőkúton) a legtermékenyebb, itt több napot tud eltölteni együtt a csapat.

- Melyik előadásotokat játszottátok a legtöbbször ebben az évben? Miért éppen azt?

L. Zs.: Talán az Übü FC-t, ennek meg is van az eredménye, volt sok hazai fesztiválon, illetve eljutott Ukrajnába is, itt javasolta egyébként a nemzetközi szövetség a világtalálkozóra történő jelölésre.

Az Übü FC játékosai

- Melyik az a 3 szó, ami az új évben előttetek álló feladatokat meghatározná? Miért ezek?

L. Zs.: Munka, pontosság, hálózatépítés. Rengeteg dolgunk van ebben az évben is, a fejlődés elengedhetetlen, ugyanakkor még mindig lehetne sallangmentesebben építkezni, más munkák mellett sokszor kissé kapkodva nyúlok/nyúlunk a teendőkhöz. Még egy nagyobb térre lenne szükségünk az egyetemen, akkor úgy gondolom, hogy a vertikális növekedést befejezzük. Kis közösség vagyunk, szerintem sokan ezen a ponton esnek a mohóság hibájába, nem kell mindent bekebelezni, ha a kategória vertikális határait elértük, akkor szakmailag és kapcsolatépítésen keresztül horizontálisan kell növekednünk, ez a dolgunk és helyünk a társadalomban, nem nagy színház szeretnénk lenni, hanem kiváló szakmai műhely, labor.

Szakmai beszélgetés a DESZTVI fesztiválon

Azt érzem, meg kellene tanulnunk más szakmák képviselőinek megmagyarázni, hogy miért fontos az, amit csinálunk. Egyfelől a drámapedagógia a kompetencia alapú oktatás egyik kiváló lehetősége, másfelől pedig mi hozhatunk létre olyan előadásokat, kísérletezhetünk olyan dolgokkal, amikkel a nagyszínházak nem. Ezt nyilván a szakma tudja, de más nem biztos. Néha találkozom olyan nemzetközileg elismert kutatókkal az egyetemen, akiknek – szégyen gyalázat - még a kutatási területéről sem tudtam, hogy létezik. Ez fordítva is igaz, még mindig, hiába tettek sokan és sokat a terület népszerűsítéséért. Az oktatásnak muszáj lesz egy reformon átesnie, ha tetszik, ha nem, nekünk pedig akkor ott kell lennünk.

- Hogyan látjátok, 2019-ben mi lehet a Magyar Szín-Játékos Szövetség legfontosabb, reálisan elérhető célkitűzése?

L. Zs.: Továbbra is biztosítsa a tagok számára a szakmai fejlődéshez és kulturális kölcsönhatáshoz szükséges lehetőségeket, ugyanakkor nyújtson több anyagi támogatást ezek eléréséhez. Szállás, utazási támogatás, esetleg működési hozzájárulás, marketing, stb. Valamint mindenképpen kellene egy-két fő, aki a szervezéssel foglalkozik főállásban. Ezzel kapcsolatban lásd a következő pontot.

Vígkarma: Don

- Ha tanácsot kérne tőled a kulturális államtitkár, miket javasolnál neki a(z amatőr) színházi terület jobb működése érdekében?

L. Zs.: Ez egy sajátos terület, kiemelkedő szakemberek dolgoznak itt, de a szereplők jórésze nem hogy nem kap fizetést a munkájáért, hanem a saját pénzét teszi bele. Előbbi nem baj, hiszen amatőr szcéna, utóbbit viszont mindenképpen új alapokra kellene helyezni, tekintve, hogy az egész országos szövetség éves működése nem kívánna több anyagi forrást, mint egy nagyobb(acska) kulturális intézmény egy adott közepes projektje. Ezt le kellene ülni nyitottan megtárgyalni és minden jól menne, a szakmai alapok erősek.

Gyöngy Dániel: Fehér

Fotók: DESZínház