Feltöltődött a SZESZ 2016-ban

Saját színházi találkozót szerveztek, bemutatták Pintér Béla egyik darabját, és egyre változatosabb programokban gondolkodnak. A Szegedi Egyetemi Színház inkább feltöltődött, mintsem kifáradt volna a sok munkában 2016-ban. Társulatvezetőjük, Varga Norbert válaszolt évértékelő és jövőkutató kérdéseinkre. - Milyen volt 2016? Mi az, amire nagy valószínűséggel sok év múlva is vissza fogtok emlékezni ebből az évből?

Varga Norbert: Sűrű év volt sok izgalmas kérdéssel, munkával és tapasztalattal. Leginkább sok év múlva azt fogjuk emlegetni hogy ez volt az az év, amikor az első egyetemi színházi találkozónkat itt Szegeden meg tudtuk szervezni. SZESZT-nek neveztük el és nagyon régi álmunk teljesült ezzel. Nagy szervezésbe fogtunk az év elején, ahogy azt kell, és örültünk hogy vendégül tudtuk látni az ország egyetemi színházait, illetve sikerült megmutatni a város kulturális életét ezzel a bizonyos egyetemi színházi találkozós nagyítóval is.

A Debreceni Egyetemi Színházi Találkozón és a pécsi Nemzetközi Egyetemi Színházi Fesztiválon is ott voltunk. Örültünk neki, hogy volt az utazásra forrásunk, hiszen kellenek ezek az élmények, hogy találkozzunk, beszélgessünk, merítsünk egymás lendületéből energiáiból, munkáiból. A szakmai beszélgetések is fontosak, kaptunk díjat is Pécsett, egy színészi különdíjat, úgyhogy nagyon büszkék vagyunk Nyéki Tamásra, aki Pintér Béla darabjában, A Démon Gyermekeiben nyújtott alakításáért kapta az elismerést. - Mi volt az év legnagyobb sikere társulatotok számára? V. N.: A Jim Morrison-estünk kapcsán - habár közönségsiker volt a bemutatótól kezdve, mégis - sokszor érezte úgy a társulat, hogy nem sikerül megérnie ennek az előadásnak. Volt sok hullámvölgy, de mire 2016 végére értünk, nemcsak a közönség, hanem a színészek is szeretik és szeretnék továbbjátszani 2017-ben is.

Januártól jöttek A Démon Gyermekei próbák és kialakult egy vitákkal fűszerezett, de érdekes próbafolyamat: egy viszonylag új társaság régi motorosokkal, akik érdeklődtek minden iránt, ami színház és kultúra és művészet. Jöttek sokan az előadásainkat nézni, és változatosabb programot is állítottunk össze - ami annak köszönhető, hogy műhelymunkákat szerettünk volna kisebb csoportokban végezni. Így a társulat pici és nagy közönségnek is játszott egyaránt. Téma szerint is tudott választani a közönség, hogy melyik előadást jön el megnézni, így például az Ezredik éjszaka című háromszereplős szürreális játékunkat, Dorde Lebovic darabját kevesebben látták egy-egy alkalommal, mégis kialakult az előadásnak egy komoly „rajongótábora” - és ez mindig hozott a következő ilyen előadásra is nézőt. Sokat játsszuk és játszottuk szép sikerrel A Démon Gyermekeit. Tudtunk utazni és utaztatni az előadásainkat. A legnagyobb siker tehát az, hogy nem kifárasztatták az események a társulatot és vezetőjét, hanem feltöltettek, beépültek és hasznosodtak. - Mi okozta a legnagyobb csalódást? V. N.: Csalódást nem tudunk mondani, csak olyan feladatot ami megoldásra vár. - Hogyan látjátok az amatőr / öntevékeny színházi szféra helyzetét? V. N.: Az öntevékeny jelzőt valószínűleg sose hagyhatjuk el mellőle, de pontosan ezért érdemes és fontos támogatni ezt a szférát. Nem akarok közhelyeket puffogtatni, hogy miért jó és fontos, de Nekem, Nekünk az, hogy legyen ilyen szféra és minden egyes színház és szervezet megérdemli a lehetséges figyelmet és támogatást. - Milyen tervekkel vágtok neki a 2017-es évnek?

V. N.: Társulatunk tagja, Nógrádi Claudia írt egy darabot Kalliopé címmel, meg is rendezte: 2016-ban pedig bemutattuk. Szeretnénk ha folytatódna ez a metódus, hogy ilyen közeli kortárs szerzőtől is játszunk. A 14. évadunk közepe felé járunk, így nemsokára Drubina Orsi darabjának próbái és bemutatója van előttünk. Ennek a előadásnak a címe: Nagyanyám immár / webcamerán figyeli / a tyúk hogy tojik / Szervezzük a második Szegedi Egyetemi Színházi Találkozót, aminek időpontja 2017 márciusa lesz. Készülünk arra, hogy 15 évesek leszünk 2018-ban, tehát a 2017 szeptemberében a SZESZ a XV. évadát kezdi meg. Biztos lesz ez alkalomból beszélgetés, buli, gála, és harmadik SZESZT és ünneplés és persze sok munka is vár ránk.

Képek forrása: SZESZ